merre mutat a zene? a jövőbe vagy a multba vagy a jövőbe?
abba a 3-5 másodpercbe amit szubjektíven jelennek érzünk?
most is?
van e idő?
van e térutazás?
van e időutazás?
van e idő-tér-téridő-időzóna-paradoxon?
vannak e paradoxonok?
azt tanultam az új batman filmből, hogy ha belépő szintű filozófiai/társadalmi problémákat vetünk fel, az jó. siker és boldogságérzete van a befogadónak, mert nemcsak, hogy nagyon drága effekteket és akciójelenteteket nézhet/ zenét hallgathat/jópofa videókat nézhet, hanem közben elgondolkodhat az élet és ilyesmi nagy dolgain/kérdésein, vagy kérdőre vonhat másokat, hogy elgondolkodtak e már ezeken?
ez az én próbálkozásom, hogy közösen/eggyütt egy jobb/emberségesebb világot teremtsünk a gyermekeinknek és az ismerőseink gyermekeinek. vigyázzatok a környezetre, és csak blogokat olvassatok ne újságot, mert az újságot fából készítik, és a fa is érez. gondolkodjatok ezen el kérlek.
coop pe ZtradA
13 éve
Bejegyzések
7 megjegyzés:
nyilván nem vársz erre gondolom egy okoska megmondós választ, de én azt olvastam simon reynolds energy flash c. könyvében, hogy pl. a '80-as évek az úgy anblokk egy nagy jövőbe tekintés volt és amit mi zeneileg nyolcvanas éveknek könyvelünk el, az tulajdonképp a nyolcvanas években elgondolt jövőkép. tehát, hogy már akkor is mindenki valahova máshova vágyódott, ahogy mi most a sat1-os prince of bel air esztétikát tartjuk viccesebbnek, mert kezdjük megunni a szűkgatyás, vékony nyakkendős epilepsziás pálcikaembereket. meg olvastam nemrég a quarton egy cikket a gitár jánostól, abban van egy jó mondat, hogy a paradigmaváltót úgysem lehet levezetni a jelenből, mert éppen ezért az. szerintem ez nem hülyeség. én viszont most sok hülyeséget hordtam itt össze.
ú ez izgalmas amit írsz, akkor én is elragadtatom magam pár butaságra:
teljesen izgalmas lehet magát a jövőt is előre látni/vetiteni/találgatni, de amit én a bejegyzésekben jövőnek nevezetem azok a jövő fogyasztói trendek, amit azért sokkal könnyebb megjósolni. azt gondolom, hogy valamennyire dialektikusan halad a divat (zene, öltözködés, stb.) vagyis, ha van egy jel, mondjuk a muroknadrág, akkor az izgalmas addig amig kulturálisan releváns, amikor az early adopterek hordják, vagy a saját személyükből kreált brandet erősiti. (van egy ilyen harangszerü diagram is, de nem találtam meg). hogyha ezek az early adopterek v trendsetterek eléggé hitelesek, vagy az életvitelükből kreált brand eléggé kivánatos más embereknek, akkor sokkal többen akarják ezt a saját életvitelibrandjükbe beépíteni, és mindenki muroknadrágot hord. ekkor válik az adott jel mainstreammé, és kezdi kioltani magát, vagyis már nem releváns, és azok az emberek akik egyedi életvitelbrandre törekednek, azok eltávolodnak, illetve eltávolítják az adott jelet a saját brandjükből, és egy másik jelet építenek be, ami valamelyest lázadás, vagy az ellenkező polusa az előző jelnek, és ez mondjuk a trapéz nadrág, amit egy idő után ismét elkezdenek követni a mainstreamerek, és így az eredeti jel, a muroknadrág egyre kevésbé használódik, de tartalmaz egy csomó kulturális utalást, és így, ha a trapéznadrág is kezd mainstream lenni, akkor ismét jöhet a murok, de valamennyire naprakészebb formában, egyéb trendekkel összehangolva. ezért gondolom ciklikusnak a divatot, és a fogyasztói trendeket. és ezért gondolom megjósolhatónak is. pl a zenében is volt a justice meg az ed banger, ami zaj, meg ritmus, és hát láttuk mi volt a koncerten. erre szerintem jön a valerie, ami sokkal inkább dallam, és kevésbé ritmus.
persze ez sem olyan egyszerü, mert rengeteg trend halad práhuzamosan, és egymással kölcsönhatásban vannak, és az én jövőbenézésem nagyjából abból áll, hogy az alakuló trendek közül, a számomra legéletképesebbet követni.
persze én is szeretek meglepődni.
lehet hogy nem úgy van a trendekkel, ahogy írtam, nem közgazdaságból mesteriztem sajnos :(
Teljesen úgy van a trendekkel ahogy írod, csak tényleg annyi szál fut egyszerre párhuzamosan, hogy bárcsak olyan egyszerű lenne az egymásrakövetkezés, hogy justice-ból valerie, és ezt izlandtól burmaig mindenki így érezze, ehhez igazítsa a ruhatárát. És akkor itt lép be az amit te is írsz az érdeklődési kör szűkítéséről. Mondjuk szerintem ez a fasza a fogy. társadalomban, hogy választani kell, különben széthullasz. És ehhez puca kell.
Nekem pl. most ez a panda bear/animal collective, yeasayer meg celebration, dragons of zynth/tv on the radio a legizgalmasabb négyes, világzene 2008 meg kristályok, rikító színek ez ami nekem teljesen új és frissnek hat. Mondjuk ettől még nem öltözöm Bowie-s göncökbe, meg nem áldozok pogány isteneknek, ezért kell a Justice a külsőségekhez :)
:) a kereszt a középkor óta mainstream +
igen, jó a justice, vállalható kelet európában, mert itt elüt a hegyes orrú cipőtől és a balkánfashiontól, de ha látnám, hogy 10 fiatalból 8 valami házilag barkácsolt justice outfitben jár, és agreszíven hirdetnék, hogy justice a legjobb, és mivel ők velük azonosúlnak, úgyszintén a legjobbak, akkor nekem már nehéz lenne azonosulni a brandjükkel.
elokvens példa a wayfarer
napszemüveges esetem: barcelonában a strandon, a sörökkel meg üditőitalokkal házaló arabok is azt árultak, és persze mindenki azt hordott. ott nem olyan szivesen hordtam mert nem jelentett semmit, esetleg azt, hogy mainstreamer vagyok. itthon aztán, még feltettem párszor, de itthon is kezdett megjelenni, és úgy hordták az emberek: nézzetek ide milyen napszemüvegem van, teljesen post-ironikus-retró-cool-alt vagyok, és erre persze a belépő szintü tizenéves altok azt mondják: nézzetek oda milyen napszemüvege van, teljesen post-ironikus-retró-cool-alt.
tulajdonképpen nekem is az a célom a napszemüveggel, csak nem a tizenéves belépő szintü altok a célcsoportom, és nem ilyen egyszerü egyenletre vágyom, hanem egy kicsivel több játékra, egy kicsivel tágabb kontextusra. régebb szivesebben hordtam, mert az emberek azt gondolták max, hogy furcsa vagyok, és valamennyire az ingerküszöb alatt maradt a jel vagy azt ért el akit én céloztam, és ő is úgy érezhette, hogy most nem olyan sokan megosztunk valamit: azt hogy értelmezni tudjuk valamilyen kedvező kontextusban a jelet.
szerintem meg az a szuper, hogy nem izlandtól burmáig, mindenki justicet hallgat és utána nem valeriere áll át, mert akkor még budapestre sem fértünk volna be, nem h a szigetre. és szuper, hogy mindenki más zenét hallgat, ettől van az, hogy minden zenészre más hatások hatnak, és változatos a zene. én is csak azért pédázódtam a valerievel, mert ilyen mainstream lehetőség van benne, és nagyjából hasonlóak az eszközök mint a justicenél, mindkettő elektró és mindkettőnek banger/tánczene a terméke. és a yeahsayer az nem lesz soha mainstream szerintem mert sokkal bonyolultabb ahhoz hogy mindenki a világon azonosulni tudjon vele, és sokkal kevésbé a külsőségekről szól ahoz, hogy mindenki azonosulni akarjon vele.
és nem tudom pontosan hogy mit hallgattál szivesen előtte, de ha pl az ed banger termékcsaládból, akkor az előbbi elméletem a dialektikára csak igazolódik, mert ez valahogy egy másik polus.
"és ő is úgy érezhette, hogy most nem olyan sokan megosztunk valamit: azt hogy értelmezni tudjuk valamilyen kedvező kontextusban a jelet." ennél szebben megfogalmazni a sznobságot azt hiszem nem nagyon lehet :) ezt pont így érzem én is már vagy jó pár éve. annál fantasztikusabb érzés nincs, mint amikor az ember negyedannyi pénzből százszor faszábban (vagyis az említett játékosság meg rejtett utalások értelmében faszán) öltözik ki, mint a legmenőbb vip-s román picsák/köcsögök.
egyébként nekem is volt most legutóbb wayfarer napszemüvegem, nem is tudtam, hogy ezt így hívják, de engem is elkapott ez a santogold/vampire weekend look. talán sorsszerű, hogy pont a justice koncerten vesztettem el, amikor kikúsztam a sátor oldala alatt.
wayfarer,
kikúsztál a justice koncertről? :)
ja nemúgy, csak előtte hosszúra nyúlt a warmup és ki kellett mennem hugyozni.
Megjegyzés küldése