néha úgy érzem, senki sem ért meg. eddig nagyvárosokban éltem, ahol önmagam lehettem, ahol egy szoros baráti körömmel, az utcán táncolhattunk a D.A.N.C.E.re. ahol nem az időjárás határozta meg az öltözködésemet, és a hajviseletemet, hanem a kultúra amiben éltem.
az előbb ébredtem fel a szilveszterezésből. meghívtak djzni south parkba, és ott töltöttem egy árokban fekve, több crack kurvával a szent estét, és szilvesztert is... lehet farsangkor is ott voltam, na mindegy, kicsit nehezen indult a buli, mindig a young folksot kérték, de aztán a sarkamra álltam és megmondtam mindenkinek, hogy fogja be, mert kezdik felbaszni az agyamat, és amúgyis szedjék le a kezüket arról a csajról és betettem az új, kissé rosz minőségben letöltött animal collectivet. mondanom sem kell, nagy verekedés lett... táncversenybe kezdtünk egy winettou justice dzsekis sráccal... a többire nem emlékszem.